XXVI. Rész: Szilveszteri fogadás

" Kinyitjuk a könyvet. A lapok üresek. Magunk írjuk a szavakat.

A könyv címe: Lehetőség. És az első fejezete: Újév. "

Edith Lovejoy Pierce

Egy héttel később...

~ Millie Faye Gilbert ~

- El sem hiszem hogy ez az év utolsó napja. - sóhajtva lépek ki a fürdőből, csak egy törölköző takar de már nem vagyok olyan szégyenlős Harry előtt ezért nem zavar. - Én meg azt nem tudom elhinni hogy a világ leggyönyörűbb lánya a barátnőm. - Harry széles mosollyal közelít felém, mire elnevetem magam. - Nem kell túlozni. - csóválom a fejem. - Ez egyáltalán nem túlzás. - karolja át a derekam és a nyakamba csókol. - Mielőtt még sikerülne elcsábítanod közlöm hogy egy óra múlva indulnunk kell. - egyik kezem göndör fürtjei közé simítom. Imádom a haját olyan szexi. - Inkább maradjunk itthon. - a törölközőm szélével játszadozik egészen addig míg az a földön nem landol így felfedve előtte egész testemet. - Harry. - sóhajtok fel. - A többiek számítanak ránk. Megbeszéltük hogy együtt szilveszterezünk. - próbálom meggyőzni, de közben saját magamat is vissza kell fognom hogy ne vessem rá magam azonnal. Hihetetlen hogy milyen hatással van rám a közelsége. - De én veled akarok szilveszterezni...az ágyban. - egyik keze csupasz hátamra simul, míg a másik kicsit lejebb kalandozik és végül a fenekemen állapodik meg. Szinte érzem hogy az arcom színe vörösre vált, mindig képes zavarba ejteni. - Én viszont nem akarok csalódást okozni a többieknek. Különben is valószínűleg ez az utolsó bulink, ugyanis hamarosan elkezditek az új albumotok munkálatait, én és Tessa pedig a fősuli következő félévét. - emlékeztetem. - Ünnep rontó vagy. - játssza a sértődöttet, de elenged, ilyenkor olyan mint egy kisfiú. - Eleget lehetünk még kettesben, együtt élünk. Emlékszel? - ölelem át hátulról így meztelen mellkasom a hátához simul. - Ha ezt csinálod tényleg nem megyünk sehová. - fordul felém és alaposan végig néz rajtam. - Én megyek öltözni. - nevetem el magam és a szekrényemhez lépve készülődni kezdek.

- Rendben. Én is. - sétál be a fürdőbe jó kedvűen. A ruhámat direkt erre az alkalomra vettem, kicsit más mint az én stílusom, egy fekete-arany mini ruha, nekem túl kihívó de ezúttal úgy éreztem hogy ez lesz a tökéletes és nem is tévedtem. Már éppen a sminkemmel és a hajammal bajlódok amikor Harry kezeit érzem meg a csípőmön és a tükörben látom hogy szorosan mögöttem áll. - Gyönyörű vagy. - csókol a nyakamba. - Te pedig szívdöglesztő. - fordulok meg és alaposan végig mérem őt, úgy ahogy ő szokott engem. - Nem tudom hogyan bírom ki egész este hogy csak nézhetlek de nem kaphatlak meg. - hirtelen ránt magához és már is ajkaimra tapad, belemosolygok a csókba de készséggel viszonzom. - Hozzám is érhetsz. - motyogom ajkaira, tetszik hogy ennyire nem bír parancsolni magának, hogy ennyire akar engem. Hatalmas önbizalmat ad nekem minden nap. - De nem úgy ahogy én akarok. - pimasz vigyor jelenik meg az arcán. - Miért? Hogy akarsz hozzám érni? - kezeim a mellkasára simítom és úgy nézek fel a szemeibe amik most is ragyognak, mint mindig amikor rám néz. Imádok vele játszani. - Tudod te azt. - csókol meg hevesen, közben hátrálunk pár lépést, hátam a falhoz simul, Harry mellkasa pedig az enyémnek. Ha így folytatjuk tényleg nem megyünk ma sehová. - Indulnunk kell. - hirtelen válok el tőle, ami meg is lepi. - Direkt húzod az agyam. - dünnyögi, és én nevetve bólogatok. - Gyere menjünk. - fogom meg a kezét és az ajtó felé indulok de pár lépés után Harry visszaránt magához és közelebb hajol hozzám, már várom hogy megcsókoljon de nem teszi. A testem azonnal reagál a közelségére, a vágy szinte tombol bennem. - Vissza kapod, édes. - kacsint rám és kikerülve ajtót nyit nekem. - Ma egy ujjal sem érek hozzád. Se csók, se semmi. - mosolyog elégedetten, azt hiszi hogy ezzel engem kínoz ami persze igaz is de neki sem lesz könnyű. Mindenesetre ha így játszik akkor én is fel veszem a kesztyűt. Meglátjuk hogy ki nyer. - Ahogy akarod Styles. - sétálok el mellette és amikor éppen elé érek tettetett véletlenséggel ejtem le a táskám a földre amiért kínzó lassúsággal hajolok le. - Szép próbálkozás. - nevet fel de látom rajta hogy nagyon is hatással volt rá a kis műsorom. - Fogadjunk. - állok meg előtte. - Miben? - érdeklődve várja hogy folytassam. - Fogadjunk hogy én tovább bírom mint te. - jelentem ki határozottan. - Kicsim. Ma este könyörögni fogsz hogy hozzád érjek. - duruzsol a fülembe, mély hangjától bizsereg a bőröm, máris hatással van rám. - Akkor fogadsz vagy nem? - kérdezem türelmetlenül. - Mit kapok ha nyerek? - vigyorog elégedetten. - Mit akarsz? - vonom meg a vállam. - Téged. - szinte fel fal a szemeivel. - Oké. És ha én nyerek akkor... - nem fejezem be a mondatom mert én meg őt akarom, de így mindegy lenne hogy melyikünk nyer, a fogadás pedig értelmét vesztené. Mást kell mondanom. - Akkor? - kérdezi ragyogó tekintettel, tudja hogy mit akartam mondani. - Akkor levágatod a hajad. Teljesen. - gonosz mosolyra húzom a szám. - Rendben. - bólint rá amivel meglep. - Ennyire magabiztos vagy? - kérdezem hitetlenkedve. - Látom a szemedben és a mozdulataidon hogy már nem sok kell hogy megnyerjem a fogadást. - nyitja ki nekem az kocsiajtaját majd miután beszállok, ő megkerüli az autót és elfoglalja a vezető ülést mellettem. - Egyébként ha veszítek, nem fog hiányozni a hajam? Tudtommal nagyon szereted. - felém pillant majd indulunk is. A francba, igaza van. Soha nem engedném meg neki hogy megváljon a göndör fürtjeitől. - Khm...még nem nyertem, szóval ezen később is gondolkodhatok. - mosolygok rá. - Még nem nyertél és nem is fogsz. Úgy is az enyém leszel. - kacsint rám, édesen mosolyogva. Nagyon nehezemre esik ellenállni neki, de mit is művelek?! Hiszen én is azt akarom amit ő. Azt akarom hogy megérintsen és hogy én megérinthessem. - Azt majd meglátjuk Styles. - dőlök hátra az ülésben, egyik lábam átemelem a másikon, így a ruhám feljebb csúszik a combomon. Fél szemmel látom Harry reakcióját, tetszik neki amit lát és tudom hogy majd megőrül amiért nem érinthet meg. Elégedetten fújom ki a levegőt, egy mosolyt elfojtva. Az út további részében egy szót sem szólunk. Én erősen koncentrálok hogy még véletlenül se kezdjek neki könyörögni egy csókért, pedig már nagyon hiányzik az érintése. Egy örökkévalóságnak tűnik mire végre megérkezünk a privát szórakozó helyre ahol a parkolóban már a többiek várnak minket. - Egyébként a fogadásunkban csak arról esett szó hogy te nem érhetsz hozzám. Igaz? - egyik kezem a combjára simítom, miközben leparkol. Ahogy a mozdulatom megismétlem vágytól lángoló tekintetét rám emeli. - Nem játszol tisztességesen. - a hangja a szokásosnál is rekedtebb. - Nem válaszoltál. - húzom el a kezem mire felsóhajt. - Azt mondtam hogy nem érek hozzád, se csók se semmi. - adja meg a választ. - Akkor pontosítsuk a fogadásunk részleteit. Te nem érhetsz hozzám, de én hozzád igen. Viszont se több se kevesebb. Vagy is csók nincs. - hajolok ajkai felé de nem csókolom meg, helyette széles mosoly jelenik meg az arcomon. - Ne kínozz. - emeli fel a kezét hogy megérintsen de a mozdulata megakad, tudja hogy akkor én nyerek. - Ez van Styles. - nevetek fel és gyorsan kiszállok az autóból. - Hé! Srácok. - integetek a barátainknak. - Már azt hittük nem is jöttök. - sorban ölelgetnek meg én pedig viszonzom a gesztust. - Harry? - Louis keresi tekintetével az említettet. - Itt vagyok. - Harry is közelebb jön de engem elkerülve üdvözli a barátainkat. - Menjünk be. Hideg van. - Lora szinte vacog és Liambe karol. Kicsit rossz érzés látni ahogy Lora és Liam kézen fogva sétál, Niall és Tessa szintén, Louis pedig a barátnője derekát ölelve halad a szórakozóhely felé, mindeközben Harry és én jó néhány lépés távolságot megtartva egymás mellett sétálunk. Ez egy hülye játék. Nem kellett volna fogadnunk, de már nem adom fel. - Elég sokan vannak. - néz hátra Lora és ahogy észreveszi a Harry és köztem lévő távolságot furcsálló pillantásokat vet rám, de én úgy teszek mintha észre sem vettem volna. - Ott egy eldugott asztal. Gyertek. - indul meg előre Niall és Tessa. Tényleg elég eldugott hely és ennek örülök is. Mind helyet foglalunk. - Ki mit iszik? - Louis lelkesen fordul körbe. - Nekem a legerősebbet. - sóhajtok fel mire mindenki döbbenten néz rám. - Szilveszter van. - mosolyodok el, de igazából azért kell hogy kicsit oldjam magamban a feszültséget. - Máris hozom. - nevetve indul meg a pult felé miután mindenki kikérte a magáét. Harry velem szemben ül és engem figyel, már a pillantása is zavarba ejtő. Alsó ajkamba harapok és érzékien a hajamba túrva söpröm hátra a vállamról, kicsit előre hajolva hogy így tökéletes rálátása legyen a dekoltázsomra. Először megdermed majd megnyalja alsó ajakát. - Millie! - Louis vonja el a figyelmem. - Igen? - nézek fel rá kérdőn. - Whiskey jó lesz? - tesz le elém egy poharat. - Tökéletes. - fogom meg és egy húzásra iszom ki a tartalmát. - Nem hiszek a szememnek. - Niall nevet rajtam. - Jöhet a következő. - állok fel és a pult felé indulok, érzem ahogy a többiek engem néznek de nem állít meg senki így átverekedve magam a tömegen sikeresen eljutok a pulthoz. - Szia. - intek a pultosnak aki meglehetősen fiatal és vonzó srác. - Szia. Mit adhatok? - kék szemei alaposan végig mérnek. - Még egy ilyet. - tolom elé a poharam. - És mit is ittál pontosan? - kérdezi mosolyogva. - Whiskey. - nevetek fel. - Máris adom. - kacsint rám és rögtön ki is szolgál. - Egyedül vagy itt? - teszi fel a kérdést mielőtt vissza indulhatnék az asztalhoz. - Öhm...nem. A barátaimmal. - mutatok a távolba. - Ismerős voltál valahonnan de így már értem. Te vagy Harry Styles barátnője. - hajol előrébb hogy halljam amit mond, mivel elég hangos a zene, szinte már a pulton fekszik. - Igen. Mostanában elég híres lettem. Szívás. - húzom le a második italomat is, ami már kezd a fejembe szállni, tényleg erős. - Milyen szép szemed van. - vigyorgok rá miközben újra tölti a poharam. - A tiéd szebb. - kacsint rám. Mit művelek?! Most komolyan flörtölök vele?! Tényleg megártott az ital. - Tényleg így gondolod? - kortyolok az italomba. - Igen és szívesen megnézném közelebbről is. - mosolyog rám. - Mit néznél meg közelebbről? - Lora jelenik meg mellettem szinte a semmiből. - Semmit. Csak beszélgettünk. - vonok vállat. - Gyere szépen vissza hozzánk. - fogja meg a kezem és elrángat. - Hogy hívnak? - szólok vissza a pultosnak. - Mark. - integet nekem. - Nagyon örültem. - intek vissza de Lora egyre erősebben rángat így követnem kell. - Mi a franc ütött beléd? - néz rám dühösen. - Semmi. - csóválom a fejem. - Harry! Jó lenne ha figyelnél rá, mielőtt a pultos srác lecsapja a kezedről. - tátott szájjal meredek Lorara, nem hiszem el hogy képes volt beárulni. - Miről van szó? - Harry meglepetten néz rám és én majd elsüllyedek szégyenemben. - Amikor oda értem éppen egymás szemében gyönyörködtek. - Lora tényleg dühös rám. - Nem csináltam semmi rosszat. Fogd vissza magad. - szólok rá mérgesen. - Aha, mert oda mentem. - szemrehányóan bólogat. - Gyere velem. - nyújtom felé a kezem amivel meglepem. - Hová? - kérdez vissza de feláll. - Beszélni akarok veled. - fogom meg a kezét és a női mosdó felé húzom őt. - Mi van veled Lora? - kérdezem amikor már a szerencsére üres mosdóba lépünk. - Semmi csak...egész este furcsák vagytok Harryvel. Nem egymás mellett ültök, egymáshoz sem értek és most te a pultossal enyelegsz. Összevesztetek vagy mi? - kérdezi aggódva. - Nem, csak fogadtunk. - sóhajtok fel. - Mi? Miben hogy melyikőtök cseréli előbb a másikat? - kérdez vissza. - Nem. Nem ér hozzám és én sem csókolom meg vagy ilyenek. Amelyikünk tovább bírja az nyer. - röviden összefoglalom és így kimondva tényleg nagy hülyeség az egész. - Nem vagytok normálisak. Ez valami előjáték nálatok? - mosolyodik el. - Az én ötletem volt de már bánom. Nem bírom ki hogy nem ér hozzám. Megőrülök. - túrok feszülten a hajamba. - És ki mit kap ha nyer? - kíváncsiskodik. - Ha ő nyer akkor megkap engem ami vicces mivel egyébként is megkapna. Ha én nyerek akkor...levágatja a haját...teljesen. - a falnak dőlök és próbálok rájönni hogy mit is kezdjek a kialakult helyzettel. - A haját? De az a védjegye. - Lora hitetlenkedve csóválja a fejét. - Tudom és én annyira imádom ahogy a göndör tincsei a tenyeremet csiklandozzák. Azt akarom hogy megcsókoljon...én már nem bírom tovább. - már szinte fizikai fájdalom a hiánya. - Akkor menj és mond meg neki hogy ő nyert. - vonja meg a vállát. - De...- kezdenék tiltakozni de félbeszakít. - A jó ég áldjon meg Millie. Rossz rád nézni. Teljesen kész vagy és ami azt illeti Harry sem önmaga. Ekkora egy hülye játékot kitalálni. Borzalmasak vagytok. - nevet fel, jót szórakozik rajtam. - Rosszul esik hogy ő nem viseli olyan rosszul mint én ezt az egészet. - lehunyom a szemem majd megérzem Lora ölelését magam körül. - Hidd el nekem hogy Harry is nehezen fogja vissza magát. De akkor tudod mit? Kínozzuk meg egy kicsit. - kacsint rám cinkos mosollyal az arcán. - Hogyan? - kérdezem kíváncsian. - Ebben a ruhában egy látványos tánc, megteszi majd a hatását. - lehajol és a ruhám alját kicsit feljebb hajtja így éppen csak hogy eltakarja amit kell. - Én így nem megyek ki. - ellenkezek. - Harry ettől meg fog vadulni. -  bólogat. - De egyedül nem fogok táncolni, az ciki lenne. - egyszerűen nem tudom rávenni magam. - Akkor adjunk elő együtt egy csajos táncot. - rázza meg magát. - Én nem vagyok olyan szép és vonzó mint te. Nekem nem menne. - tiltakozok továbbra is. - Millie Gilbert. Ha nem akarsz egy alapos fejmosást akkor ilyet többet ki sem ejtesz a szádon. - emeli meg a hangját. - Gyönyörű vagy és Harry fülig szerelmes beléd. - mosolyog rám. - Köszönöm. - nevetem el magam a komoly arckifejezését látva. - Szóra sem érdemes. - von vállat. - Akkor mit csináljak? - kérdezem reménykedve hogy Lora terve összejöhet. - Gyere és csak csináld amit én. - fogja meg a kezem és vissza rángat, de ezúttal nem az asztalunkhoz hanem a táncolók közé. - A lényeg hogy legyél nagyon szexi. - suttogja majd lassan ringatni kezdi a csípőjét.

Próbálom utánozni és mivel bólogat úgy veszem hogy sikerül is. Pillanatokkal később viszont mintha a testem önálló életre kellene, magamtól kezdek a zene ütemére mozogni. A hajamba túrok és úgy tekergetem a testem mint egy kígyó, de közben olyan zavarban vagyok hogy inkább lehunyom a szemem, úgy teszek mintha egyedül lennék. Egyik kezemmel végig simítok magamon és tovább mozgatom a csípőm. Az időérzékem elveszik és csak akkor térek magamhoz amikor valaki hozzám simul hátulról és két kezet érzek meg a csípőmön. - Te nyertél. - suttog egy mély hang a fülembe, ezer közül is felismerném. - Harry. - nyögöm ki a nevét és megfordulva azonnal megcsókolom, már úgy hiányzott mint szomjazónak a víz. Egyszerűen nem akarom elengedni, a csókunk egyre hevesebb és most érzem is rajta hogy már ő is nehezen fogta vissza magát, aminek most ez a szenvedélyes csók az eredménye. - Egy valamit tisztázzunk. - húzódok el tőle hogy levegőt vegyek. - Igen? - nevet. - Nem vágathatod le a hajad. - jelentem ki határozottan. - De te nyertél. - hajol közelebb. - Nem érdekel. Imádom a göndör fürtjeidet. - vékony ujjaim már is a hajába simítom, mire felnyög. - Haza akarok menni....veled. - csókol a nyakamba. - Még egy óra és új év van. Addig bírjuk ki. - bújok hozzá. - Amint éjfélt üt az óra eltűnünk innen és ezt a sokat mutató ruhát én magam tépem le rólad. - kezei a derekamra simulnak és teljesen magához húz. - Harry...- kuncogok a türelmetlenségén. - Szeretlek és nem bírok ellenállni a kísértésnek. - arcát a nyakamba temeti és lágy csókokat lehel a bőrömre. - Én is szeretlek és egy óra múlva azt tehetsz velem amit csak akarsz. - húzódok el tőle. - De addig fogd vissza magad. - mosolygok rá. - Rendben. Megpróbálom. - nehezen de beleegyezik, ujjainkat összefonva indulunk vissza a többiekhez ahol már Lora éppen Liam ölében vigyorog rám. - Nyertél! - sikít fel. - Igen. - bólintok. - Lora mondta hogy fogadtatok. Nem is értem hogyan bírtátok eddig. Az előbb elnézve titeket már kezdtünk félni hogy közszemérem sértés miatt sittre kerültök. - Louis nevet jókedvűen. - Nehéz, de éjfélkor mi elhúzunk. - Harry határozottan jelenti ki miközben leül, engem pedig az ölébe húz. - Gondoltuk. - Tessa is felnevet. - Azért az újévi köszöntőt még várjátok meg. - Liam udvariasan magába folytja a nevetését de látom rajta hogy ő is jól szórakozik rajtunk. - Oké. - biccentek felé és fejemet Harry vállára hajtom. Az este további része kellemesen telik, beszélgetünk, nevetgélünk és kellemes emlékeinket emlegetve adunk hálát a sorsnak hogy megismertük egymást és hogy egy ilyen jó csapat kovácsolódott belőlünk. Szinte észre sem vesszük ahogy az idő telik. - Mindjárt éjfél. - Tessa lelkesen bújik Niallhez. - Visszaszámlálás. - kiált fel valaki a tömegben és mi egyszerre kezdünk számolni. - 5...4...3...2...1...Boldog Új Évet! - kiáltjuk egyszerre. - 2016 el sem hiszem. - sóhajtok fel. - Boldog új évet kicsim. - Harry közelebb hajol és megcsókol. - Boldog új évet. - motyogom kábán két csók között....