" Egyszer minden titokra fény derül.
És minden csodára jön kétely. "
Alice Hoffman
~ Millie Faye Gilbert ~
Miután távoztunk a kórházból, Gemmaval haza jöttünk és hosszú egyeztetést követően kiválasztottunk egy filmet amit a nappaliba letelepedve végig is néztünk. Elmúlt délután három óra amikor Gemma elköszönt és távozott is. Izgult, ma randija lesz, ezért sem maradt most a szokásos időpontig. Miután elment én túl fáradt voltam ahhoz hogy bármit is kezdjek magammal, ezért egy könyvet vettem a kezembe és a kanapén, egy takaró melegségében kezdtem olvasni. Nem mondom hogy unalmas volt a tartalma de én pár lap után elaludtam, talán a terhesség okozta fáradtság miatt. Mély álmomból a telefonom csörgése ébresztett. Ahogy a kijelzőre pillantok elmosolyodom, Gemma hív. - Hány óra van? Neked nem a randidon kellene lenned? - szólok bele mosolyogva. - Este hét óra és igen a randimon vagyok. - válaszol és hallom is a halk zenét a háttérből. - Akkor miért velem beszélgetsz? Ennyire rossz a partnered? - érdeklődök. - Azért hívtalak mert tudom hogy egyedül vagy otthon és a te állapotodban nem szívesen hagytalak ott, te is tudod. A randi partnerem viszont nagyon cuki. Udvarias és piszkosul jó képű. - áradozik vidáman. - Ezt úgy mondod hogy ő is ott van melletted? - nevetek fel. - Nem, dehogy. Italért ment. Szerintem nem tudja hogy ennyire bejön nekem. - sóhajt fel drámaian. - Miért ne tudná? - kérdezem értetlenül. - Tartom a megfelelő távolságot. Tudja csak hogy nem vagyok egy könnyű nőcske, aki egy szép mosolyért mindenre kapható. - mondja büszkén. - Szóval megdolgoztatod? - nevetek felszabadultan. - Ismersz. - Gemma hangjából ítélve már ő is nevet. - Jól teszed. - helyeslően bólintok, persze ezt ő nem látja. - Mennem kell, mindjárt visszajön. Hívj ha baj van. - suttogja vagyis a srác már a közelében van. - Rendben és drukkolok. - elköszönök és bontom is a vonalat majd a bejárati ajtó hatalmas csattanására ijedten kapom fel a fejem. Harry szinte dühöngve tart felém majd megáll előttem. Nem szól semmit csak szikrákat szóró tekintettel néz rám. - Szia. Mi a baj? - suttogom félénken. - Mi a baj? - kérdez vissza gúnyosan. - Ez a baj! - egy újságot csap az asztalra de továbbra is úgy néz rám mintha én követtem volna el a világ legnagyobb hibáját. Lassan az újságért nyúlok és a kezembe véve olvasni kezdek magamban. " Millie Gilbert nem folytatja tanulmányait! Harry Styles (22) menyasszonya Millie Gilbert (18) búcsút intett a főiskolának. Tudomásunkra jutott hogy a fiatal lány hetekkel ezelőtt ott hagyta a főiskolát. Felkerestük az intézmény igazgatóját aki csak szűkszavúan felelt kérdésünkre: *Igen. Miss Gilbert már nem a diákunk. Szomorúan fogadtam néhány héttel ezelőtt amikor felkeresett a kérésével. Csak öt napot töltött az iskolánkban de ez idő alatt is bizonyossá vált hogy tehetséges és okos fiatal hölgy* Millie az iskolapad helyett mostanában vőlegénye nővére, Gemma Styles (24) társaságát élvezi. Szinte minden idejüket együtt töltik amiről a róluk készült képek is árulkodnak..." - csak egy részletet olvasok el a cikkből, már ez is túl sok. - Én elakartam mondani. - szólalok meg alig hallhatóan.
- És mikor? Három hét alatt nem volt időd közölni velem? - felemeli a hangját és fel alá kezd járkálni. - Nem akartam hogy aggódj miattam. Azért hagytam ott mert...- éppen belekezdek a mondandómba, de félbeszakít. - Nem érdekel a magyarázatod. Három hét alatt bármikor elmondhattad volna, de nem. Te inkább titkolóztál. Sőt a szemembe hazudtál, amikor én hülye minden nap megkérdeztem tőled hogy milyen volt a napod. - feszülten túr a hajába, én pedig már a könnyemmel küzdök. - Ha engednéd hogy megmagyarázzam akkor megértenéd hogy miért tettem. - mondom halkan. - Hogyan bízzak így benned? Hm? - újra rám néz, még mindig dühös. - Hazudtál, hetek óta átversz. Honnan tudjam hogy másban nem hazudsz? - egyre ingerültebb. - Ezek után már abban sem vagyok biztos hogy bármi igaz volt abból amit valaha mondtál. Sőt azt is kétlem hogy tényleg szerelemből vagy velem. - kiabál és én megdermedek, utolsó szavait hallva a kezem önkényesen lendül és az arcán csattan, piros nyomot hagyva maga után. Talán kicsit erősebbre sikerült mint ahogy gondoltam, feje a másik oldalra fordul. Az állkapcsát megmozgatja, ezzel is tudatva hogy megérezte a rá mért dühömet. - Hogy mondhattad ezt? - könnyes szemekkel nézek rá, teljesen összetörve állok előtte. Nem válaszol, mereven néz rám. A másodpercek, perceknek tűnnek miközben egymás szemébe nézünk némán, egy szó nélkül. A tekintete sok mindent elárul, csalódott és dühös. Igen, abban igaza van hogy el kellett volna neki mondanom, de az hogy rögtön a legrosszabbat feltételezi rólam, bánt és még most is fájnak az előbbi szavai. A könnyeim szabadon áztatják arcomat, de nem akarom hogy sírni lásson, ezért elfordulok tőle és az ablakon kibámulva meredek magam elé. Újabb percek telnek el, majd az ajtó csapódására megfordulok. Harry itt hagyott. Elment. Ebben a pillanatban úgy érzem, hogy minden reménytelen. A szívem alatt hordom a gyermekét és még ezt sem tudtam neki elmondani. A mi kisbabánk a szerelmünk pecsétje, Harry viszont éppen az imént vonta kétségbe az érzéseim valódiságát, ezzel összetörve a szívem és a közös jövőnkbe vetett hitemet. Akaratlanul is kezemre siklik a tekintetem amin a gyűrűm csillog. Azóta nem vettem le amióta felhúzta az ujjamra, mert sokat jelent számomra, ez a gyűrű a boldog jövő jelképe amit Harryvel tölthettem volna de most...úgy érzem ez a boldog jövő soha nem lesz az enyém, a miénk. Lassan lehúzom ujjamról a gyűrűt és az üveg asztalra teszem, az egyik közös képünk mellé, ami még a boldog napokat idézi. Összeszorul a szívem ha arra gondolok, hogy már soha többé nem leszünk olyan boldogok mint ezen a képen. Harry csalódott bennem, elveszítettem a bizalmát és talán a szerelmét is. Nem mondta ki hogy vége...de ezek után, biztos vagyok benne hogy csak órák kérdése. Remegő végtagokkal, zokogva indulok meg az emeletre de nem a közös hálószobánkba vezet az utam, ott túl sok emlék törne rám, inkább a vendégszobába sétálok ahol fáradtan bújok be a takaró alá. Egyik kezem a hasamra simítom és a gondolat hogy egy kis élet fejlődik a szívem alatt, kicsit megnyugtat ugyanakkor el is szomorít. Még meg sem született de a szülei máris a szakítás szélén állnak, vagy talán már szakítottunk is, nem tudom. Harry egy szó nélkül ment el, ez talán célzás volt arra hogy látni sem akar, igen, biztos hogy gyűlöl. Nem maradhatok itt. De hová menjek? A gondolataim őrült ütemben kavarognak és fogalmam sincs hogy mihez kezdjek most...
~ Gemma Styles ~
Este kilenc órakor értem haza, a randevú jobban sikerült mint gondoltam, így vidáman vonultam be egyenesen a fürdőszobába és egy gyors zuhany után átöltöztem a pizsamámba majd a nappaliban, a kanapéra fészkeltem magam egy könyvvel a kezemben, de a nyugodt percek hamar véget értek amikor a bejárati ajtó felől hangos dörömbölés töltötte be a lakást. Azonnal felálltam és sietve mentem ajtót nyitni. - Harry? Te mit keresel itt? - döbbenten nézek az öcsémre aki dühösen fújtatva áll előttem. - Nem tudtam hogy hová mehetnék. - sétál be a nappaliba és én is követem őt. - Természetesen haza, a menyasszonyodhoz. - jegyzem meg halkan. - Hazudott nekem. Érted? És tudom hogy te is tudtál róla. - emeli meg a hangját, amit eddig soha nem tett meg velem szemben. - Miről beszélsz? - kérdezem zavartan, nem tudom hogy Millie melyik titkát tudta meg, azt hogy már nem jár főiskolára vagy azt hogy terhes. - Ne tagadd. Tudom hogy veled töltötte az elmúlt pár hetet, amióta ott hagyta a főiskolát. - haragosan néz a szemembe. - Nem tagadom. Így volt. - bólintok. - És miért a rohadt újságokból kellett ezt megtudnom? - feszülten túr a hajába. - Mi? Az újságokból? - teljesen meglep amit mond. - Nem Millie mondta el? - kérdezem már én is feszülten, ha velem így beszél, akkor mi történhetett otthon, Millie és közte. - Nem! Nem ő mondta el. - vágja rá szikrákat szóró tekintettel. - Mond el hogy mi történt. - kérem kedvesen, bár ha így folytatja és továbbra is kiabál, az én türelmem is elfogy. - A stúdióban voltunk, a srácokkal vettük fel a dalokat, de szünetben kiugrottunk ebédelni és akkor láttam meg az egyik újság címlapján a hírt. Gondolhatod hogy mennyire meglepett. Amikor haza mentem azonnal kérdőre vontam, összevesztünk és eljöttem. - röviden összefoglalja a lényeget és nekem ennyi is éppen elég ahhoz hogy aggódni kezdjek Millie miatt. - Azt is tudod hogy miért hagyta ott a főiskolát? - teszem fel félve a kérdést. - Nem érdekelt a magyarázata. - vonja meg a vállát. Egyszerűen nem ismerek rá az öcsémre. - Hát pedig érdekelhetne, ugyanis miattad hagyta ott. - emelem meg a hangom, elfogyott a türelmem, ha ez kell neki akkor én leszek az aki értelmet ver a fejébe. - Miattam? - kérdez vissza gúnyosan. - Az ottani diákok zaklatták őt, először szóban aztán az nap amikor végül ott hagyta az iskolát, eldurvultak a dolgok. Két lány leöntötte őt valami ragacsos itallal és meg is fenyegették. Van fogalmad róla hogy Millie mit élt át? És hogy milyen támadások érik őt minden nap? Csak azért mert veled van. Nem te vagy a bűnös, tudom jól, de mivel a te rajongóid miatt történt az ami, nem neked kellene sajnáltatnod magad. Eltitkolta igen, de csak azért hogy ne aggódj érte. Bármit megtenne érted, a főiskola az álma volt de megvált tőle, érted. Gondolkodj Harry. - hosszú mondandóm végére érve, nagyot sóhajtva lépek az öcsém elé. Nem tud megszólalni, tudja hogy igazam van. Megbánás suhan át az arcán és a szemei is arról árulkodnak hogy most észhez tért. - Mit mondtál Millienek, amikor összevesztetek? - kérdezem lágy hangon.
- A düh beszélt belőlem, azt mondtam neki hogy kétlem hogy tényleg szeret engem és hogy másban is hazudhatott. Hülye voltam. - arcát a tenyerébe temeti és látszik rajta az őszinte megbánás. - Ő mit mondott erre? - faggatom tovább. - Sírt és felpofozott. - suttogja, megtörten. - Harry a francba. Az ő állapotában nem lenne szabad felzaklatnia magát. - mondom ki ingerülten és ekkor döbbenek rá hogy többet mondtam mint amit kellett volna. - Az ő állapotában? Miről beszélsz? - Harry hirtelen elém lép és várja a válaszom. - Öhm...- keresem a megfelelő szavakat, megígértem Millienek hogy nem mondom el Harrynek hogy babát vár és most mégis a lehető legrosszabb helyzetbe hoztam magam. - Napok óta rosszul van, sőt már egy hete. Nem tudom hogyan nem vetted észre. Ma voltunk az orvosnál. - csak körvonalakban közlöm vele a tényeket. - És mit mondott az orvos? - aggódva, türelmetlenül várja a válaszom. - Figyelj Harry! Sajnálom de nem mondhatom el. Megígértem Millienek hogy nem mondom el neked. - szégyenlem magam hogy az öcsém előtt titkolózok, de nem tőlem kell megtudnia hogy apa lesz. - Ennyire súlyos? - rémülten ül le a kanapéra. - Nem. De ezt Millietől kell megtudnod. - simítok végig az arcán ami most meggyötört és fáradt. - A nővérem vagy Gemma, mond el. - szinte könyörög, a szívem szakad meg érte. - Nem lehet. - csóválom a fejem, már könnyes szemekkel nézve rá. - Felhívom Milliet. - nyúlok a telefonomért és máris tárcsázom, féltem őt, hiszen babát vár és a veszekedés most biztos nem tett jót neki. - Szia Gemma. - szól bele és hallom hogy még mindig sír. - Szia. Minden rendben? Jól vagy? - aggódva teszem fel a kérdéseimet. - Harryvel összevesztünk és elment. - zokog. - Tudom, itt van nálam. - motyogom halkan. - Elveszítettem őt Gemma, csalódott bennem. Hallanod kellett volna miket mondott. Nem bírom tovább. - szinte alig értem mit mond, annyira sír. - Nem veszítetted el. Megbeszélitek. - próbálom nyugtatni közben fél szemmel Harryt figyelem, aki csak magába fordulva ül és figyel, miközben telefonálok. - Már mindegy. Elmegyek. - közli szipogva. - Mi az hogy elmész? - szinte felkiáltok, mire Harry is felpattan és mellém lép. - Éppen csomagolok, ha Harry haza jön már nem kell látnia sem. Még a ma éjjeli vonattal elmegyek. Tudom hogy csalódott bennem, de szeretem...soha senkit nem szerettem annyira mint őt, de nem hisz nekem. - újra sírni kezd, hallom a hangján hogy gyenge, fáradt és teljesen összetört. - Millie nem mehetsz el, most nem hogy...tudod. - nem mondom ki konkrétan hogy azért mert babát vár, mert Harry is jelen van. - Köszönök mindent Gemma. Hálás vagyok mindenért és még beszélünk ígérem és meg is látogathatsz. Azt hiszem egyenlőre Triséknél húzom meg magam, remélem nem akad ki ha megtudja hogy terhes vagyok. - suttogja a mondat végét. - Millie! Ne...ne tedd le. - kérlelem sietve de késő, bontja a vonalat. - Gratulálok, Millie éppen csomagol. Elmegy. - dühösen fordulok Harry felé. - Szereted őt? - teszem fel a kérdést amire úgy is tudom a választ de hallanom kell. - Tudod hogy igen. - sóhajt fel. - Akkor mi a francra vársz? Menj és állítsd meg. Az éjjeli vonattal akar elmenni Trisékhez. - sürgetem az öcsémet, de nem is nagyon kéreti magát, ugyanis sietve indul meg magától az ajtó felé. - Harry! Ugye tudod hogy ha most elmegy...akkor soha nem kapod vissza? Egyszer vissza jött hozzád, egészen Párizsból jött vissza Londonba, hogy veled legyen. Nincs több esélyed. Teljesen összetört. - világosítom fel az öcsémet hogy tudja mire készüljön. - Tudom. Nem hagyom hogy elmenjen. - kilép az ajtón és futva indul meg a kocsijához majd a gázra taposva hajt el. Én csak reménykedni tudok hogy ők ketten ezt is meg tudják beszélni, ha másért nem is, legalább a még meg nem született gyermekük miatt...
Hali :)
VálaszTörlésNagyon tetszett ez a rész is, annak ellenére is hogy szomorú volt. A szemét újságírok megint bekavartak és Millie és Harry összeveszett. Megértem amiért Harry kiakadt de akkor sem kellett volna neki ilyen durva dolgokat mondania Millienek. Megérdemelte a pofont. Gemma még mindig egy angyal és imádom amiért ennyire támogatja Milliet. Jól tette hogy beszélt Harryvel. Most viszont drukkolok hogy Harry időben oda érjen és megakadályozza hogy Millie elmenjen. Izgatottan várom mi lesz. Ezer millió puszi :)
Szió :)
VálaszTörlésJaaaj ez a rész, annyira érzelmes lett. Én még meg is könnyeztem Millie és Harry veszekedését és persze azt is amikor Gemma és Harry beszélgetett. Remélem hogy Millie nem megy el és Harry bocsánatot kér tőle. Nem csak a baba miatt reménykedek abban hogy együtt maradnak hanem azért is mert ők egymásnak lettek teremtve. Millie és Harry igazi álompár és most úgy utálom az újságírókat, hanem a rajongók akkor a piócák zavarnak össze mindent. Hajrá Harry, szerezd vissza a szerelmed! Tetszett, jöhet a köviiii <3
Hello
VálaszTörlésÚjabb fordulat! Elképsztően csavarod a szálakat és ahogy a szereplőket mozgatod fantasztikus. Ebben a részben nem tudtam hogy kit sajnáljak jobban, Milliet aki a hírnév nyomása alatt hazudni kényszerült vagy Harryt akinek hazudott. Persze most is az újságíróknak köszönhető a közöttük lévő konfliktus. Gemma viszont újabb kellemes meglepetést okozott azzal hogy bár Harry a testvére, továbbra is megtartotta Millie titkát vagyis hogy terhes és igaza volt. Ezt Millienek és Harrynek kell megoldani, magukért és a gyerekükért is. Őszinte csodálód vagyok. Várom a következőt ;)
Sziaaa
VálaszTörlésOh istenem! Gyönyörűséges lett ez a rész, oké persze szomorú hogy összeveszett Millie és Harry de most így megint izgulhatok hogy vajon mi fog történni. Gemma csodálatos barát, képes volt még a randijáról is felhívni Milliet hogy tudja, jól van e. Kedves gesztus volt aztán a végén a beszélgetése Harryvel, ideje volt már hogy Harry szemét felnyissa valaki, mert ahogy Millievel beszélt az igazságtalan volt. Elhiszem hogy rosszul esett neki hogy hazudott de ez még nem ok hogy kételkedjen benne. Az a bizonyos pofon amit Millie adott Harrynek teljesen jogos volt. Kíváncsian és izgalommal tele várom hogy vajon kibékülnek e ( remélem igen )...Siess a következővel :)
Hi :P
VálaszTörlésMost nagyon haragszok Harryre. Megértem hogy kiborult amikor meglátta az újság cikket és rájött hogy Millie hazudott neki, azzal nem is lett volna baj ha csak azt kéri számon rajta, na de hogy még az érzéseit is megkérdőjelezte + azt mondta neki hogy nem tud bízni benne...Szegény Millie úgy sajnálom őt. Kisbabát vár, feladta az ámát a fősulit az őrült rajongók miatt és most az egyetlen támasza Harry is elfordult tőle, nem tudom hogy mi lesz ennek a vége. Még mindig félek hogy nem adod meg nekünk a Happy End-et, de bízom a legjobbakban. A szomorúság mellett azonban hihetetlenül tetszett is a rész, főleg mert Millie megmutatta hogy nem hagyja magát könnyen, hiszen felpofozta Harryt, ezen kívül Gemmanak is hálás vagyok, hogy beszélt az öccsével. Remélem hogy Harrynek sikerül visszaszerezni Milliet és a lány nem megy el. Imádlak. Várom a folytatását. :P
Bonjour
VálaszTörlésNagyon jó lett ez a rész. Sok szomorú pillanat volt benne, és kicsit meg is lepett hogy Harry ilyen "gonosz" is tud lenni, de ha belegondolok a helyében én is kiakadtam volna, persze ez nem hatalmazta fel arra hogy így bánjon Millievel akiért megszakad a szívem. Azért az nagy megkönnyebbülés volt számomra hogy Harry nem más nőhöz ment vígasztalódni, és nem is folytotta italba a bánatát hanem a nővéréhez sietett, ebből is látszik hogy mennyire jó testvérek. Ideje volt hogy kiderüljön a titok. Az újságírókat utálom. Reménykedve várom a következő részt, abban bízva hogy Millie és Harry kibékül és hogy Harry végre megtudja hogy apa lesz. Fantasztikus vagy csajszi és egy rossz szavam sem lehet, mert mindig tökéleteset alkotsz. :)
Ciao
VálaszTörlésHuh Harryt én is szívesen felképelném most. Csúnyán bánt Millievel pedig, ő annyira szereti. Én bevallom megkönnyeztem ezt a részt, főleg amikor az első részlet elején Millie gondolatait olvastam. Gyönyörűen fogalmaztad meg az érzéseit, a fájdalmát és a félelmét hogy elveszítette Harryt de a baba ott van neki aki egy kis megnyugvást és reményt ad számára. Gemma nagyon bölcs volt ebben a részben és pontosan azt tette amit kellett, felnyitotta Harry szemét, hogy hibázott. Harry a rész végére azért visszalopta magát a szívembe és szerencsére elrohant hogy megállítsa Milliet. Remélem sikerül neki és örökké boldogok lesznek. Nagyon nagyon tetszett és most annyira izgulok. Várom a folytatást :D
Halihó :P
VálaszTörlésSzomorú rész volt, sajnálom Milliet, viszont nagyon tetszett. Még az utolsó részekbe is képes vagy meglepetéseket okozni a fordulatokkal, ezáltal egyre izgalmasabb lesz a történet. Tényleg nem lehet megunni, és most érzem csak azt igazán hogy mennyire fog hiányozni ez a történet ha a végére ér. Eddig is sokszor mondtam és most is elmondom hogy engem mindig lenyűgözöl, szerintem tehetséges blogger vagy. Nem összecsapott, semmit érő pár soros részekkel untatsz minket hanem valódi érzéseket közölsz a szereplők által. Az élet nem tündér mese és ezért is tetszik annyira hogy nem sablonos történetet írsz, ahol a sztár beleszeret a lányba és gondtalanul élnek. Rengeteg izgalmat szőttél bele a sztoriba és minden résznél meglepsz. Imádom. Gyorsan hozd a következőt :P
Szióka...
VálaszTörlésNa ez után a rész után, hivatalosan is Gemma rajongóó vagyok. Példa értékű hogy miközben Harry nővére akit mindenben támogat, még Millie érdekeit és érzéseit is védi. Gemma csodálatos lány és nem is csodálom hogy ő lett Millie legjobb barátnője. Harryre én is pipa voltam az elején de ahogy szépen lenyugodott miközben Gemmaval beszélt, még meg is sajnáltam. Szereti Milliet ez nem is kérdés, ezért is bízom benne hogy ők ketten helyre tudják hozni a kapcsolatukat és nem így ér véget a szerelmük. Az újságírókat ki nem állhatom, megint ők rontották el az egészet. De tetszett a rész nem is kicsit és várom a következő részeket :D
Puszedli :D
VálaszTörlésGondoltam hogy Harry kiborul amikor megtudja hogy Millie ott hagyta a fősulit és három hete hazudik neki, de nem gondoltam hogy pont az újságokból tudja majd meg, így érthető is hogy még jobban felhúzta magát ezen, talán ha Millie nem titkolózott volna hanem azonnal elmondta volna neki az igazságot akkor nem fajultak volna el ennyire a dolgok. Szerintem, sőt biztos vagyok benne hogy ilyen durva veszekedésük még soha nem volt. Sajnáltam Milliet amikor Harry durván bánt vele és ha azt vesszük Harry meg is érdemelte azt a pofont. Millie mint mindig most is a könnyebb utat akarja választani vagyis hogy elmegy, de remélem hogy Harry meg tudja akadályozni. Gemmat imádom, szeretem, ő a legaranyosabb lány a földön. Nagyon tetszett ez a rész is Hamar hozd a következőt :D
Szia
VálaszTörlésNagyon nagyon imádom hogy öt résszel a befejezés előtt is meglepetéseket okozol. Nem hittem hogy Harry így tudja meg az igazat és azt sem hittem hogy ennyire ki fog akadni, arra meg végképp nem számítottam hogy ilyen csúnyán összevesznek Millievel és hogy a végén még Millie el is akar menni. Nagyon sajnálom mind a kettejüket. Harry meg van bántva ami érthető hiszen a szerelme titkolózott előtte, ráadásul a saját nővére Gemma is segített neki ebben. Millie pedig összetört, ami nem csoda ennyi megterhelés alatt, először ott volt Emma, utána Roger, aztán a rajongók gyűlölete, ott kellett hagyni a sulit, kiderült hogy terhes és most még Harry is dühös rá. Millie egy törékeny lány, természetes hogy így összetörött és belefáradt ebbe az egészbe, Harry lehetne megértőbb és támogathatná. De így most izgatottan várom a következő részt. Millie nem mehet el, hiszen Harry szereti őt. Ahj, úgy várom már a kövit, siess vele. :)
Szia :)
VálaszTörlésEz rész is klassz volt. Annak nem igazán örültem, hogy az újságok lehozták azt, hogy Millie már nem jár a főiskolára, és Harry így tudta meg. Az sem tetszett, hogy Harry ezért ráförmedt Millie-re, és szóhoz sem hagyta jutni, hanem elment. a nővéréhez, Gemma-hoz. Gemma viszont rendes volt Millie-vel, és Harry fejével is beszélni tudott. Nagyon remélem, hogy Harrlyozza azt, hogy Millie elutazzon Trisékhez, mert nekik együtt kell maradniuk a szerelmükért és a babáért is.
Puszi :)