VI. Rész: First Kiss

 

" Ahhoz hogy egy csók igazán jó legyen  jelentenie kell valamit. Azzal kell megtörténnie akit nem tudsz kiverni a fejedből (...) Nem szabad az első csókkal csalni, hidd el nem érné meg mert ha megtalálod az igazit, az első csók sokat jelent. "

Grace klinika c. sorozat

~ Millie Faye Gilbert ~

Miután tegnap Harry megtanított úszni, eléggé jól telt a nap hátralevő része. Valamikor este tíz óra után értem haza és azonnal az ágyamba dőltem. Elfáradtam, a víz minden erőmet kiszívta és a sok nevetés ami a srácoknak volt köszönhető. A csapat poéngyárosa Louis és Niall. Ők ketten a legbolondabbak közülünk. Reggel minden izmom fáj, azért úszni nem egy könnyű feladat, főleg nem annak aki eddig nem is tudott. Rápillantok az órára ami reggel nyolcat mutat. Ideje felkelnem. Gyorsan lezuhanyzok és felöltözök. Mire elkészülök Harry kint vár az autójában. Mosolygásra késztet a tudat hogy nem felejtette el amit megbeszéltünk vagyis hogy kivisz Tessa elé a vonat állomásra. Sietve zárom be az ajtót majd az autóhoz szaladok. - Jó reggelt. - belülről nyitja ki nekem az ajtót. - Neked is Harry. - pattanok be és már indulunk is.

- És mit fogsz mondani Tessanak? - érdeklődik út közben. - Miről? - értetlenül fordulok felé. - Hát rólam és a srácokról. Elfelejtetted? Híresek vagyunk. - vigyorog. - Oh! Tényleg. El is felejtettem. - forgatom a szemem. - Ennek örülök. - jegyzi meg halkan. - Harry, én önmagadért szeretlek, nem azért mert híres vagy. - mondom teljesen őszintén. - Szeretsz? - néz rám mosolyogva majd vissza az útra. - Igen, mint barátot. - javítom ki magam, de ez hazugság. Jobban szeretem mint egy barátot. - Oh, értem. - bólint de mintha nem tetszene neki a válaszom. Alig tíz perc alatt érünk az állomásra. - Még húsz perc a vonat érkezéséig. - nézek az órámra. - Addig várunk. - von vállat. - Én kiszállok, te gondolom maradsz a kocsiban. - pillantok vissza rá mielőtt becsuknám az ajtót. - Nem. Én is kiszállok. - mondja és úgy is tesz. - És ha felismernek? - kérdezem halkan. - Biztos hogy felismernek, de ez a szülővárosom, felesleges álruhába bújnom, úgy is tudják hogy itt élek és itt töltöm az évet. - magyarázza és mire én újra megszólalhatnák egy csapat lány rohamoz meg minket, vagyis Harryt. - Harry! Írd alá a pólóm. - visítja az egyik szőkeség. A pólója a testére tapad, kiemelve szép formás idomait. Inkább elfordulok, látni sem bírom ahogy Harryn lógnak. Féltékeny vagyok e? Oh igen, de még mennyire. - Bocsi! - veregeti meg egyikük a vállam. - Csinálnál egy fotót? - a válaszomat meg sem várva nyomja a kezembe a telefonját. - Persze. - bólintok és amikor beállnak a képhez, kattintok. - Köszi. - kikapja a kezemből és visszafordul Harry felé. - Adhatok egy puszit? - könyörög Harrynek, én pedig a szemem forgatom. - Persze és a bugyidat is vedd le. - morgom és csak ekkor veszem észre hogy hangosan is kimondtam. - Mit mondtál? - a lány felháborodva néz rám. - Nem mondtam semmit. - tagadom. - De hallottam. - nyafog, vékony idegesítő hangján. - Akkor valószínűleg süket vagy. - grimaszolok majd elsétálok tőlük és leülök az egyik padra ami az utazók számára van fenttartva. Eltelik pár perc amikor végül Harry ül le mellém. - Minden oké? - fürkészi az arcom. - Igen, minden oké. - vonok vállat, de valahogy a jó kedvem megszűnt. Nem tudok uralkodni magamon ha Harry közelében vagyok. És azok a lányok csak szították bennem a tüzet. Nem tudom hogyan tudok így Harry barátja lenni. Meg kell szoknom hogy több millióan imádják őt, és gyönyörű lányok veszik körül. - Mi volt az a beszólás? - kérdezi mosolyogva. - Magam sem tudom. - nézek rá. - Csak idegesített a csaj. - teszem hozzá. - De mivel idegesített? - faggat tovább. - Felejtsük el kérlek. Többet nem fordul elő. - ígérem és azon leszek hogy be is tartsam. El kell fogadnom hogy Harryvel csak barátok vagyunk. - Rendben. - végre leszáll a témáról és végszóra a vonat is megérkezik. Nézem a leszálló utasokat de fogalmam sincs róla hogy melyikük lehet Tessa. Forgolódok és Harry is nézelődik. - Te vagy Millie? - szólal meg egy barna hajú lány felénk közelítve. - Igen. Te pedig Tessa, ugye? - mosolyodok el. - Igen. - bólint majd Harryre téved a tekintete a szája pedig tátva marad. - Te...te az vagy akire gondolok? - kérdezi alaposan szemügyre véve Harryt. - Harry Styles. - mutatkozik be az említett és kezet fog Tessaval. - Te jó ég! Nem hiszem el. Én Tessa vagyok. - vigyorog a lány, naná hogy egy rajongó és nekem vele kell együtt élnem. - Mehetnénk végre? - szólalok meg kicsit sem kedvesen. - Bocsánat. Persze. - Tessa zavarban van, rögtön megbánom hogy bunkón viselkedtem vele az előbb. - Harry a szomszédunkban lakik és a banda többi tagja is, szóval lesz alkalmad fotót és autogrammot kérni tőlük. - mosolyodok el, minden erőmmel azon vagyok hogy a legkedvesebb formámat hozzam. - Tényleg? Az remek lenne. - lelkesen húzza maga után a bőröndjét majd Harry veszi át tőle, így segítve neki. - Át is jöhetnétek amint haza érünk. - Harry ajánlja fel. - Millie? - Tessa tőlem várja a választ. - Menj csak át, nem kell engedélyt kérned tőlem. - vágódok be a kocsiba majd amikor ők is beszálltak indulunk. Harry vezet de közben félszemmel engem figyel. - Tris nem mondta hogy a húga egy hírességgel jár együtt. - Tessa töri meg a csendet. - Nem járunk. Csak barátok vagyunk. - javítom ki. - Oh! Pedig azt hittem. Aranyosak vagytok együtt. - mosolyog. - Nem vagyunk együtt. - morgom az orrom alatt. - Mi van veled? - Harry szegezi nekem a kérdést. - Rossz napom van. - vonom meg a vállam. - Tris mondta hogy nehéz eset vagy de betörhető. - Tessa nevetgél a hátsó ülésen. - Aha! Betörhető vagyok. - próbálok nem nevetni de a végére csak kijön belőlem. Olyan hülye vagyok, hiszen Tessa rendkívül kedves lány én meg hülyén viselkedek vele, csak mert felismerte Harryt. - Ne haragudj. Mostantól kedvesebb leszek. - fordulok hátra. - Rendben. - láthatóan megkönnyebbül és az út további részében az útjáról mesél. - Legalább nem lopták el a taxid. - Harry jegyzi meg és tudom mi célból, mert hogy ő ellopta az enyémet amikor először futottunk össze. - Sok taxi lopkodó él erre felé. - jegyzem meg mosolyogva miközben Harryre nézek. - Ez valami bennfentes vicc köztetek? - Tessa értetlenül néz minket. - Igen. - bólintok majd Harry leparkol a ház előtt. - Segítek kicsomagolni Tessanak és utána átmegyünk. - mondom Harryneki miközben kiszállunk. - Rendben. - helyeslően bólint. - És köszi hogy elvittél. - szólok még utána. - Ez volt a legkevesebb. - int vissza majd bemegy a házába és Tessaval mi is a miénkbe. Tessa alig egy óra alatt kipakol, sietős a dolga, valószínűleg már szívesebben lenne a szomszédban, amit megtudok érteni, mivel én is ugyan így érzek. - Amikor Tris mondta hogy jöjjek ide, nem hittem hogy a legvadabb álmaim teljesülnek. - Tessa mondja amikor végre kilépünk a házból. - Jó buli igaz? - mosolygok rá. - Igen. - bólogat majd megnyomjuk a csengőt. - Végre itt vagytok. Már nem bírok velük. - Lora nyit ajtót. - Ja igen, én Lora vagyok Liam barátnője. - mutatkozik be Tessanak. - Nagyon örülök én Tessa vagyok. - mosolyog az említett majd beljebb sétálunk a házba. Louis, Liam és Niall is sorban ismerkednek össze Tessaval, akiről le sem lehet vakarni a mosolyt. - Éppen játszani akartunk. - Niall mutat a nappaliban a szőnyegre ahol semmi nincs. - És mit? - érdeklődök miközben a tekintetem Harryt keresi és meg is találja. - Szia. - jön közelebb és megölel. - Szia. - köszönök vissza. - Üvegezni fogunk. Tudjátok hogy mi az? - Lora egy üveggel ül le a nappali közepére és rövidesen mi is csatlakozunk hozzá. - Igen. - Tessaval egyszerre bólintunk. - Szuper. Sokkal bulisabb hogy három lány van és négy fiú. - tapsikol. - Ki kezdi? - kérdezi Louis. - Majd én. - veszi kezébe az üveget Niall majd megpörgeti ami Tessanál áll meg. - Felelsz vagy mersz? - kérdezi. - Felelek. - Tessa szégyenlősen válaszol. - Khm. Ki tetszik neked a legjobban ebben a szobában? - hangzik el a kérdés. - Ne már. Ez zavarba ejtő kérdés. - Tessa ellenkezik. - Muszáj mondanod valakit. - Lora erősködik. - Oké. Régóta szeretem már a bandátokat de mindig is...Niall volt a kedvencem. - a padlót nézi miközben válaszol, furcsa de én egyúttal meg is könnyebbülök hogy nem Harryt mondta. - Hogy mik nem derülnek itt ki. - Louis nevet fel. - Te jössz Tessa - Lora sürgeti, majd Tessa pörget és pont Loranál akad meg az üveg. - Felelek. - vágja rá rögtön Lora. - Mióta vagytok együtt Liamel? - hangzik el a kérdés. - Két éve. - feleli Lora és már pörget is, az üveg pedig ezúttal nálam áll meg. - Felelsz vagy mersz? - kérdezi mosolyogva. - Hát mivel még soha nem játszottam ilyet,  így elsőre merek. - nevetek fel. - Bátor vagy. - Liam súgja a fülembe, ezzel arra utalva hogy Lora könyörtelen játékos. - Csókold meg Harryt. De rendesen, nem szájra puszi. - Lora elégedetten vigyorog. - Hogy mi? - ijedten nézek Harryre. - Nem muszáj ha nem akarod. - Harry csóválja a fejét. - De igen, muszáj. - Lora nem tágít. - De én...- bennem akad a mondat, én még soha nem csókolóztam senkivel, hogyan mondhatnám ezt el nekik. Inkább jobb ha nem tudja senki. - Oké. Megteszem. - nyelek nagyot, az arcom láng vörös. - Hajrá csajszi. - Liam biztat. - Téged nem zavar? - mászok közelebb Harryhez. - Nem zavar. - mosolyodik el. Jézusom, mit csináljak? Teljes pánikban vagyok, de igyekszek nem kimutatni. Lehunyom a szemem és lassan Harryhez hajolok. A szívem őrült ütemben ver amikor végre ajkaink összeérnek és megcsókol, igazán megcsókol. Nyelve az enyémmel játszik és olyan finom, gyengéd. Elveszek a pillanatban. Nem akarom hogy véget érjen. De sajnos véget kell hogy érjen. Ahogy elhúzódunk egymástól, a szemembe néz, próbál leolvasni valamit az arcomról, de én még túl kába vagyok, csak bámulom őt, szótlanul. - Oké, fiúk lányok. Jó játék volt. - pattan fel hirtelen mindenki, csak Harry, Tessa és én maradunk ülve. - Mi? De csak most kezdtük. - nézek fel rájuk. - Megbeszéltük a srácokkal hogy csak addig játszunk amíg egyikünk téged vagy Harryt pörgeti ki. - közli Lora. - De miért? - semmit sem értek az egészből. - Mert már nem bírtunk rátok nézni. Tiszta hülyék vagytok. - Louis nevet. - Még most sem világos. - pislogok, talán még a csók hatása alatt állok és azért nem működik rendesen a felfogásom. - Tetszetek egymásnak, de nem valljátok be. Ezért nekünk kellett cselekedni. - Niall végre pontosabban fogalmaz. - Nem volt vicces. - mérgesen pattanok fel. - Ez nem egy rohadt játék. - talán megint túl reagálom, de rosszul esik ez az egész. Az első csókom egy hülye játék volt és különben is rajtam kívül ez senkinek sem jelent sokat, Harrynek főleg nem. - Elegem van! - indulok meg az ajtó felé. - Millie! - Harry mély hangját hallom ahogy követ, minden porcikám belebizsereg de nem állok meg. Haza akarok menni. - Állj már meg! - Harry szalad utánam és mielőtt még bemehetnék a házba elkapja a kezem. - Hagyj békén, Harry. - rántom el a kezem. - Nem akarok a barátod lenni. - mondom ki amit gondolok. - Jó, mert én sem akarok a barátod lenni. - vágja rá rögtön. - Jó tudni. - gyűlnek könnyek a szememben, ezek szerint neki én tényleg semmit sem jelentek. - Annál sokkal több akarok lenni. - lép közelebb hozzám. Teljesen meglep. - Mi? - nyögöm ki döbbenten. - Hallottad. - mosolyodik el. - És ezt eddig miért nem mondtad? - kérdezem még mindig megilletődve. - Mivel az elején kifejezetten utáltál, aztán nagy nehezen barátok lettünk, nem voltam biztos benne hogy te is így érzel velem kapcsolatban. - még egy lépést tesz felém. - És most miből gondolod hogy úgy érzek ahogy te? - már csak kíváncsiságból is felteszem a kérdést, holott szívem szerint inkább öröm ujjongásba kezdenék itt helyben. - Vettem a jeleket Millie. - mosolyog. - Jelek? Nem rémlik hogy adtam volna bármi jelét is hogy szer...tetszel. - javítom ki magam az utolsó pillanatban. - Ma az állomáson féltékeny voltál a rajongó lányra, azért szóltál be neki és utána Tessával is azért voltál udvariatlan, mert vetélytársnak hitted, de amikor azt mondta hogy Niall tetszik neki, láthatóan nagyon megkönnyebbültél, aztán a csók...könnyen belementél. Így összeállt a kép. Azért nem vagyok vak. - még egy utolsó lépést tesz felém és ezzel már a lehető legközelebb áll hozzám. - Én...- nem találom a szavakat, zavarba hoz a közelsége. - Meg akarlak csókolni. - hajol közelebb de nem teszi meg. - Akkor csókolj meg. - suttogom, mire elmosolyodik. - Jelek. - sóhajt fel színpadiasan de mire bármit mondhatnék megcsókol, ezúttal bátrabban, sokkal több szenvedéllyel.

Egyik keze a derekamra simul, a másik kipirult arcomra. Az én kezeim is automatikusan mozdulnak, nyaka köré fonom őket és végre megtehetem amit már olyan rég szeretnék, lágyan a hajába túrok, és ő a csókunkba mosolyog. - Mióta vártál már erre? - szakad el tőlem pár perccel később és homlokát az enyémnek támasztja. - A csókra vagy arra hogy a hajadhoz érhessek? - szégyenlősen mosolygok. - Mindkettő. - ölel magához. - Már jó ideje. - sóhajtok fel. - Mindig tetszettek a hosszú hajú pasik. - incselkedek. - Ezt meg sem hallottam. - vigyorog és megfogja a kezem, ujjainkat összefonva. - Visszajössz? - utal a többiekre. - Nem tudom. A srácok biztos hogy idegbetegnek gondolnak. Megjegyzem jogosan. - fintorgok, borzalmas hogy milyen hisztiket tudok levágni. - Nem tartanak annak. És nem hagyom hogy szekálják a barátnőmet. - húz maga után vissza a házukhoz. - Várj! Mi? A barátnődet? - a szemöldököm a homlokomig szalad. - Igen. - kacsint rám. - Nem vagyok a barátnőd. - tiltakozok de közben fülig ér a mosolyom. - De én szeretném ha az lennél. - áll meg az ajtajuk előtt. - Ez nem így működik. - kéretem magam, nem tudom miért, hiszen a barátnője akarok lenni. - Én...- nem tudja mit mondjon, összezavartam. - Csak hülyéskedek. - nevetem el magam. - A frászt hoztad rám. - húz magához és újabb csókot lop tőlem. - Gyertek már be. - kiabál ki az ablakon Liam. - Na mi lesz már? - Niall is kifelé lóg Liam mellett. - Megyünk már. - Harry szól vissza nekik majd besétálunk. A nappaliban egymás mellé felsorakozva áll Niall, Liam, Louis, Lora és Tessa, tapsolnak. - Ti tényleg ennyire hülyék vagytok? - nevetem el magam. - Csak örülünk. Végre nem kell Harry sóvárgó gondolatait hallgatnunk. Állandóan rólad beszél amióta először találkoztatok, mármint a parkban, nem amikor ellopta a taxidat. - Louis szólal fel, mindent tudnak, Harry tényleg rólam beszélt, még a taxis esetet is elmondta nekik, hihetetlen. - Én azt mondom srácok hogy ezt meg kell ünnepelnünk. Menjünk el bulizni. - Lora veti fel az ötletet. - De hová? - Liam fordul felé kérdőn. - Londonba - sikítja Lora. - London több mint három óra ide. - közli Niall. - És? Estig bőven odaérünk. - Lora nem adja fel. - És hogyan jövünk haza? - Louis is közbe szól. - Hát holnap haza tudunk jönni. Bőven van ott szálloda ahol tölthetjük az éjszakát. - válaszol Lora. - Kiveszünk három szobát és kész. - teszi hozzá. - Hármat? De heten vagyunk. - Niall világosítja fel Lorat. - Három szoba elég. Az egyikben Millie és Harry, a másikban Tessa és Niall, a harmadikban pedig Liam és én. Louis barátnője meg Londonban lakik, így haza tud menni. - Lora szépen felvázolta az elképzeléseit de nekem kicsit sem tetszett. Nem tudom hogy képzeli hogy Tessa és Niall egy szobában alszanak, vagy hogy Harry és én. Én erre nem állok készen. - Menjetek ha akartok, de én ezt most inkább kihagyom. - csóválom a fejem. - Millie, ne már. - most már Louis is lelkes. - Ne haragudjatok, de én nem megyek. - ismétlem kedvesen. - Akkor ki van benne? - Lora szavazásra bocsájtja. Minden kéz a magasba lendül csak az enyém és Harryé nem. - Tessa? - kérdőn nézek az említettre. - Mi baj lehet belőle? - vonja meg a vállát. - Oké - inkább rá hagyom. - Akkor ti ketten maradtok? - Liam Harryre és rám néz. - Én igen. - bólintok. - Millie nélkül én sem megyek. - Harry rám mutat. - De menj csak! Engem nem zavar. - ellenkezek mert nem akarom hogy miattam maradjon ki egy jó buliból a barátaival. - Mi a francért nem tudsz te is jönni? - Lora förmed rám. - Hé! Nyugi. - Liam csitítja. - Bocsánat. - Lora elnézést kér tőlem, én pedig elfogadom. - Ne öld meg a bulit Millie. Nélkületek nem lesz az igazi. - Louis könyörög. - Hagyjátok már. - Harry vesz védelmébe. Miközben én Tessat nézem, tetszik neki Niall, tehát ezért bólintott rá hogy velük megy, de olyan elveszettnek tűnik, nem hagyhatom egyedül. - Mindegy. Menjünk készülődni. - Lora indul meg az emeletre. - Én is megyek. - mondom ki hirtelen. - Tényleg? - Lora szeme felcsillan. - Millie, nem muszáj. - Harry súgja a fülembe. - Menni akarok. - döntöm el végleg. - Akkor bulira fel. - sikít Lora és a srácok szinte megőrülve rohannak az emeletre. - Gyere Tessa mi is kapjuk össze magunkat. - célzok arra hogy menjünk haza készülődni. - Biztos vagy benne? - Harry átkarolja a derekam és magához húz. - Igen. - szakadok el tőle és Tessa kezét megragadva haza sietünk....