" Cause I wanna be yours. Don't you wanna mine?
I don't wanna get lost in the dark of the night..."
~ Millie Faye Gilbert ~
A vacsora kellemesen telt, Harry és én végig beszélgettünk és nevetgéltünk. Ez volt az első hivatalos randink. - Harry! - fotósok rohamoznak meg minket miközben éppen távozunk az étteremből. - Millie milyen érzés Harry barátnőjének lenni? - kiabálja az egyik. - Nem nyilatkozunk. - Harry húz maga után, én próbálom eltakarni az arcom hogy ne fotózzanak le, a földet bámulom és szinte futok Harry mellett, közben a kezét szorítva. - Millie nézz ide! - az egyik fotós túl heves, elkapja a kezem az arcomtól hogy lefotózzon de olyan erősen ránt meg hogy majdnem elesek. - Elég! Nem nyilatkozunk. - ismétli Harry amit az előbb mondott, tudom hogy dühös mert erősen szorítja a kezem, de nem rendez jelenetet aminek örülök, mert az nem tenne jót a hírnevének. Bele telik pár percbe míg elérünk az autóig és a fotósok még akkor is fotóznak amikor éppen elhajtunk. - Jól vagy? - aggódva néz rám az előbbi esetre utalva. - Igen, jól vagyok. - biztatóan elmosolyodok. Nem akarom hogy a rámenős fotós keselyű banda még jobban elrontsa a kedvünket. - Nem tudom hogyan bírod ezt a felhajtást már öt éve. - csóválom a fejem, nekem ez az egy nap is maga volt a pokol. - Nehezen. - válaszol röviden. - A hotelnél is biztos hogy várnak minket, rajongók és paparazzik is. Ezért testőrök is lesznek ott. - közli feszülten. - Oh! Oké. - bólintok. Az út további részében nem szólalunk meg, de szerencsére nem tart sokáig mert alig tizenöt perc alatt oda is érünk a hotelhez, ahol tényleg rengetegen várnak. - Jézusom. - csak bámulom a tömeget és nem tudom felfogni hogy mibe is keveredtem. Egy magas nagy darab testőr lép az ajtóhoz és segít kiszállni, védelmezően vezet a szálloda bejárata felé, egy másik pedig Harryre vigyáz. - Millie! - sikítják a nevem. - Szeretlek Millie. - egy kislány lenget egy táblát rajta a nevemmel. Nem lehet több tíz évesnél. - Szia. - integetek neki mert jól esik hogy ilyen kedves. - Millie. - visítják még mögötte páran. - Várjon. - állítom meg hirtelen a testőrt és közelebb sétálok a kislányhoz. - Hogy hívnak? - kérdezem mosolyogva. - Candice vagyok. Kaphatok egy közös képet? - reménykedve néz rám, a testőr közben egyik kezével próbál tovább terelgetni de elhúzódok. - Igen, persze. - lehajolok a kislányhoz aki remegő kézzel tartja a fényképezőgépet. - Majd én megcsinálom. - veszem át tőle majd aláírást is kér tőlem. Hihetetlen, csak azért mert Harry barátnője vagyok. Furcsa ez az egész mert nem azért szeretnek aki vagyok, hanem azért akivel vagyok. Ez valahol azért szomorú. - Mennem kell. - lépek hátrébb és a testőr tovább kísér, egészen be a szállodába ami el van barikádozva. Harryre még várnom kell pár percet mert megállt dedikálni és fotózkodik a rajongóival, de végül ő is bejut az épületbe. - Minden rendben? - érdeklődik és magához ölel. - Ne aggódj már mindig miattam. - mosolyodok el. - Oké. - fogja meg a kezem majd átveszi a szobánk kulcsát. Örülök amikor végre a testőrök is lemaradnak tőlünk, mert már az ő közelségük is idegesített. - Őrület, ez az egész. - terülök el az ágyon amikor már a szobában vagyunk kettesben. - Tudom de idővel könnyebb lesz. - biztat majd ledobja magáról a pólóját. - Megyek zuhanyozni. - sétál be a fürdőbe én pedig egyedül maradok a szobában és egyúttal a gondolataimmal is. Eddig végig sem gondoltam hogy mi lesz ma velem. Persze aludtunk már együtt egyszer, de akkor nem tudtam róla, csak reggel szembesültem vele, de ez most teljesen más. És...Te jó ég?! Nincs nálam semmi amibe átöltözhetnék. Csak most tudatosul bennem hogy milyen hirtelen ötlet volt az hogy Londonban maradunk még az éjszakára. Végig nézek magamon, egy fekete ruha van rajtam, nem aludhatok ebben. Oké! Akkor egész éjjel fent maradok és majd az egyik széken ülve várom meg a reggelt. Egyfolytában képtelen ötletek merültek fel bennem ami megoldás lehetne a problémámra de egyik sem volt ésszerű. - Min gondolkodsz ennyire? - Harry hangjára kapom fel a fejem és ő előttem áll, csak egy törölköző van rajta amit a dereka köré tekert. - Nincs nálam váltó ruha. - suttogom szégyenlősen és elkapom róla a tekintetem mielőtt még túl sokáig bámulnám. - Nálam sincs. Hirtelen ötlet volt hogy maradjunk. - vonja meg a vállát mintha ez nem lenne probléma. - Akkor miben alszol? - kérdezem előre félve a válaszától. - Ahogy szoktam. - válaszol lazán. Alsónadrágban, hát persze. - Én nem fogok fehérneműben aludni, egy ágyban veled. - csóválom a fejem, kicsit sem tetszik ez a helyzet. - Előttem nem kell szégyenlősnek lenned. - indul meg felém. - De az vagyok. - felpattanok az ágyról és kikerülöm őt. - Ne már Millie. - leül az ágy szélére és úgy néz rám. - Akkor ott a pólóm, az elég nagy lesz rád. Megfelel? - javasolja. - Köszönöm. - veszem el a pólóját a székről majd a fürdőbe sietek. Legalább tíz percig állok a zuhany alatt mire végül ráveszem magam hogy elzárjam a csapot. Így próbálom húzni az időt. Nagyot sóhajtva törölközök meg majd kezembe veszem Harry pólóját. Olyan finom illata van, mint neki. Megőrülök érte. Lassan belebújok és tényleg nagy rám, egészen a combom közepéig ér a széle. Így nem érzem magam teljesen csupasznak, még akkor sem amikor kilépek a fürdőből. Harry még mindig az ágy szélén ül de már az alsónadrágban. - Jól áll a pólóm. - mosolyog miközben szemeit végig futtatva rajtam közelít felém. - Gyönyörű vagy. - karolja át a derekam és megcsókol. Karjaimat a nyaka köré fonva túrok göndör fürtjeibe, tényleg nem tudom megunni. Egyre szenvedélyesebben becézgeti ajkaimat majd mikor elszakad tőlem mélyen a szemembe néz, gyönyörű zöld szemei ragyognak és ugyan az a vágy csillog bennük mint amit én is érzek. Akarom Harryt, minden létező módon és mégis mindig távolságtartó vagyok vele, ezzel én is tisztában vagyok. Félek, félek mert tapasztalatlan vagyok, neki viszont már ki tudja hány lánnyal volt dolga, félek mert van bennem egy fajta kétely azzal kapcsolatban hogy tényleg elég jó vagyok e neki és azért is félek mert eddigi életem során láttam anyámat amint számtalan férfinak adta oda magát de mindegyik, kivétel nélkül kihasználta őt és Roger engem is megpróbált...Mindegy! De ahogy Harry a karjaiban tart és ahogy rám néz tudom hogy szeret és én is szeretem őt. Bízom benne és ő az első akinek szívemet, lelkemet és testemet átadnám. A szívemet már úgy is ellopta. Egész testemben fellobban a vágy hogy vele legyek hogy érezzem őt. Tudom hogy ha most nem engedek az érzéseimnek akkor soha nem fogok. Hirtelen cselekszek és ezúttal én csókolom meg őt, hagyom hogy az eszem helyett a szívem irányítson. Harry viszonozza és magával húz majd lassan az ágyra dönt. Fölém hajol, két oldalamon a kezein támasztja meg magát és végül újra elszakad tőlem. A szemembe néz, egész testem megremeg a pillantásától, a közelsége megrészegít. - Harry én...én még...- motyogom alig hallhatóan. - Vigyázok rád. Ígérem. - mosolyodik el, szavak nélkül is megérti hogy mit akarok mondani. Egy aprót bólintok ezzel jelezve hogy készen állok teljesen átadni magam neki.....
*****
Reggel az éjszaka emlékeivel ébredek és ahogy kinyitom a szemem az általam annyira nagyon szeretett gyönyörű zöld szemekbe nézek. - Harry! - szégyenlősen mosolyodok el. - Ne nézz már. - fordulok a másik oldalamra így elrejtve előle az arcom. - Nem tehetek róla. Olyan szép vagy. - egyik kezét a derekamra simítja és magához húz, így a hátam a mellkasához simul. - Köszönöm. - suttogja a fülemhez hajolva. - Mit, köszönsz? - kérdezem értetlenül. - Hogy az engem körülvevő őrület ellenére is velem vagy. - csókol a nyakamba. - Én azért szeretlek amilyen vagy, nem azért ami körül vesz. Ha egy teljesen átlagos srác lennél akkor is szeretnélek. - fordulok vissza hogy a szemébe nézhessek. - Tudom. - csókol meg gyengéden. - De azért kicsit félek is...- vallom be őszintén. - Mitől félsz? - egyik keze csupasz hátamra simul és gyengéden cirógat. - Hogy Holmes Chapelben sem lesz nyugtunk. - bújok hozzá szorosan. - Paul szerint ha tartjuk magunkat a tervhez és minden nap megosztunk pár közös képet a közösségi oldalakon akkor egy idő után már nem lesz annyira érdekes másoknak a kapcsolatunk, megszokják és elfogadják hogy együtt vagyunk. - biztat. - Remélem igazad van. - sóhajtok fel majd fejem a vállára hajtom és lehunyom a szemem. - Nem hiszem el hogy meztelen vagyok. - nevetem el magam amikor a gondolataim végre elterelődnek a gondokról. - Én is az vagyok. - mosolyog rám Harry. - Azt észrevettem. - simítok végig meztelen felső testén miközben alaposan szemügyre veszem a tetoválásait. - Nagyon fájdalmas? - utalok a tetoválásra. - Nem. Miért? - gyanakvóan néz rám. - Egyszer majd én is szeretnék. De csak egyet és nem olyan nagyot. - mondom halkan. - Nem szereted a tetoválásokat? - még mindig mosolyog. - Rajtad imádom. - csókolom meg gyengéden, de Harry pillanatok alatt fölém magasodik és egyre hevesebbé teszi a csókunkat, már tudom hogy mit akar. - Így soha nem megyünk haza. - szakadok el tőle. - De igen, csak kicsit később. - simít végig az oldalamon a takaró alatt. - Ha csak te nem akarod. - néz a szemembe, az engedélyemre vár. - Nagyon is akarom. - húzom magamhoz ezúttal is engedek a vágyaimnak és azt hiszem ezentúl már mindig így lesz, nem tudok ellenállni és az igazság hogy nem is akarok. Boldog vagyok Harryvel és csak ez fontos. De mielőtt még folytathatnánk amit elkezdtünk megszólal a telefonom. - Anya hív! Fel kell vennem. - bocsánat kérően nézek Harryre. - Csak nyugodtan. - megértően elenged majd kimászik az ágyból és a fürdőbe megy. - Szia anya. - szólok bele a telefonba. - Nem anyád vagyok. - Roger hangját hallva ledermedek. - Mit akarsz? - kérdezem kicsit sem kedvesen. - Láttunk az újságokban és a tévében. Egy zenésszel álltál össze...szégyen. - szemrehányó a hangja. - Semmi közöd hozzá hogy kivel vagyok és ne hívogass. - ridegen reagálok, még most is meg akar félemlíteni. - Nagyon is van hozzá közöm. - üvölt a telefonba. - Az fáj hogy boldog vagyok? Vagy az a bajod hogy nem kaphatsz meg. Soha nem megyek vissza Chicagoba. - emelem meg a hangom miközben a könnyeimmel küzdök. - Szemtelen kis ribanc, mindig is az voltál. Most meg kelleted magad. - még mindig kiabál, soha nem beszélt velem ilyen trágár szavakat használva. - Nem beszélhetsz így velem. - csuklik el a hangom. - Anyád is szégyenkezik miattad. - mondja megvetően. - Beszélni akarok vele. - törölgetem le könnyeimet. - Nem kíváncsi rád. - kiabál tovább. - Roger! Add neki a telefont. - most már én is kiabálok, amit nyilván Harry is meghall mert a következő pillanatban kilép a fürdőből. - Gyere haza Mills. - Roger hirtelen visszavesz, rögtön rájövök hogy hazudott, anyám nem vet meg engem, csak kitalálta. - Ne hívj így, sőt sehogy. Hagyj végre békén. - miközben beszélek végig Harryt nézem aki még mindig a fürdő ajtóban áll. - Ezt még megbánod. Sírva könyörögsz hogy fogadjunk vissza, amikor a sztár pasid kidob, de akkor már késő lesz. - indulatosan közli majd bontja a vonalat. - Ne haragudj nem akartam kiabálni. - bocsánatkérően pillantok Harry felé. - Ne kérj bocsánatot. - sietve leül mellém és átölel, ez az amire most szükségem van. - Már nem vagy egyedül Millie. Itt vagyok veled. Senki nem bánthat téged. - simogatja le könnyeimet az arcomról. - Szeretlek. - csókolom meg gyengéden. - Én is szeretlek. Nagyon. - suttogja ajkaimra...
Hali :)
VálaszTörlésJeeeeeeeeee! Hát ez a rész eddig a NAGY kedvencem. Végre Millie áttörte a saját falait és az érzéseire hallgatva oda adta magát Harrynek. Olyan jó hogy megtörtént mert a kapcsolatuk így még szorosabb lett. A képek is jók és az idézet is csodálatos. A végén azért Roger eléggé belerondított Millie jó kedvébe, viszont az hogy Harry mellette volt, sokat segített Millinek ez biztos. Úgy imádlak. Alig várom a többi részt :D
Puszedli :D
VálaszTörlésNagyon tetszett ez a rész is. Millie és Harry kapcsolata egyre jobban alakul és Millie végre meg tette azt amitől annyira félt. Örülök hogy boldogok, bár a fotósok meg a sok újságíró keselyű az elején azt hittem hogy majd mindent elront de szerencsére nem így történt. Fantasztikus rész lett, romantikus és érzelmes. Ahw, nem is tudom még mit mondjak. Imádtam!!! Puszedliiii :D
Szióka....
VálaszTörlésMillie megint bebizonyította hogy mennyire jó szívű, amikor oda ment a rajongó kislányhoz. Aranyos volt az a részlet és tuti hogy nem csak Harry miatt szeretik őt hanem mert Millie tényleg különleges és elbűvölő lány. A legjobban viszont az tetszett ami ezután történt. Oh...Millie nagy dolgot adott Harrynek, teljes önmagát. Remélem hogy Harry ezt megbecsüli majd, bár Harry egy angyal szóval emiatt nem is aggódok. Szuper rész lett és nekem nagyon de nagyon tetszett :D
Hi :P
VálaszTörlésIstenem, de jó lett ez a rész. Mint mindig ebben is volt vicces jelenet, Millie aggodalma hogy miben fog aludni nagyon vicces volt. " Oké! Akkor egész éjjel fent maradok és majd az egyik széken ülve várom meg a reggelt. " - ezen az ötletén szakadtam a nevetéstől, elképzeltem hogy reggelig nem is alszik. Még jó hogy végül csak be adta a derekát és hát..öhm...még Harryvel is hancúrozott. Harry nagyon cuki volt és figyelmes, ahogy Millievel bánik mesébe illő. Szép volt az ahogy végül egy ágyban kötöttek ki. Tökéletesen fogalmaztad meg az egészet. Alig várom a következő részeket is :P
Szió! :)
VálaszTörlésSzegény Milliet sajnálom hogy így belecseppent az őrületbe, mármint ami körülveszi Harryt. A sok kíváncsi rajongó, fotós és újságíró jelenléte nem lehet könnyű neki, főleg hogy eddig egy teljesen átlagos életet élt. A hírnév okozta nyomás remélem hogy nem teszi majd tönkre a kapcsolatukat. Viszont az hogy ebben a részben Millie és Harry egy újabb szintre emelte a kapcsolatukat ( szex ) egy nagyon jó dolog. Talán mostantól Millie is felszabadultabb lesz és nem jön mindig zavarba Harry közelében. Tökéletesen szuper fantasztikus rész lett. Köszike! És jöhet a kövi ;)
Halihó :P
VálaszTörlésÚr isten ez megint annyira jó lett. Millie és Harry olyan édesek együtt. Egyébként örülök hogy Millie engedett az érzelmeinek és végül együtt töltötte az éjszakát Harryvel. A reggelük pedig olyan romantikus volt. " - Harry! Ne nézz már. - fordulok a másik oldalamra így elrejtve előle az arcom. - Nem tehetek róla. Olyan szép vagy. " - Harry aztán tudja hogyan kell udvarolni. Egy igazi álompasi. Majdnem elolvadtam tőle, de komolyan! Annyira jól írsz. Siess a következővel :P
Szia :)
VálaszTörlésWáóó, ez eddig a valaha volt legjobb fejezet pedig az összeset imádom, mégis most ez a kedvencem. *.* nem találok szavakat, komolyan mondom lenyűgöző, csodálatos eszméletlen :DDD imádtam minden szavát, főleg Harry szép szavait amiket Millinek mondott. Olyan jóóó szerelmesnek lenni :D Köviiiiiiiiit!!! :D
Ciao!
VálaszTörlésEz is übergigamegaszuper lett! Millie és Harry egy tünemény. Jó látni hogy ennyire szerelmesek egymásba. Nagyon jó lett, és nagyon nagyon... mit mondjak, illetve írjak még? A létező összes dícséretet megérdemled. Egyszerűen tökéletes vagy, nem tudsz hibázni. Te magad vagy ez a történet és én annyira szereteeeeem! Azt akarom hogy soha ne legyen vége! Képzelj ide mindent és gyorsan hozd a következőt! :D
Sziaaa
VálaszTörlésEnnél jobban nem is alakulhatott volna Millie és Harry első hivatalos randija. Büszke vagyok Milliere és örülök is neki hogy meg merte tenni amitől eddig félt, vagyis hogy átadta magát a Harry iránt táplált érzéseinek. Jó őket boldognak látni. Én nagyon drukkoltam Harrynek hogy sikerüljön Milliet levennie a lábáról és hát siekrült is neki. Rogert még mindig gyűlölöm, mintig tönkre teszi Millie kedvét. Jó lenne ha végre lekopna, de Milliet eddig sem kellett félteni most pedig már Harry is mellette van, szóval nem történhet semmi rossz. Nagyon tetszett ez a rész és várom a többit :)
Bonjour
VálaszTörlésRohadt jó rész lett. Nagyon tetszett, sőt imádtam az egészet. Millie félénk, szűzies gondolatait tökéletesen írtad le, annyira jól hozod a karaktert és ahogy fejlődik az valami csodálatos. Millie és Harry tökéletesek együtt ezt eddig is tudtuk, de te ennek ellenére is mindig tudsz valami újat adni a kapcsolatukhoz. Szerintem te egy szuper író vagy és szeretek mindent amit te csinálsz, írás, szerkesztés...mindent. Nagyon várom hogy mit hozol még. :)
Hello
VálaszTörlésDrága egyetlenem! Már magam sem tudom hogy milyen jelzőkkel illesselek, ugyanis nincs szó ami tökéletesen le tudná írni azt a tökéletességet ami te magad vagy. Ezúttal sem okoztál csalódást, csakis pozitív véleményt tudok rólad alkotni. Amit a legjobban szeretek abban ahogy írsz, az nem más mint az hogy téged is fel lehet fedezni minden rész minden apró részletében. A szívemnek nagyon drága része vagy és a történeteid is! ;)
Szia :)
VálaszTörlésSzuper rész lett ez is. Az első hivatalos randi is jól sült el annak ellenére, hogy rajongók és fényképészek illetve testőrök várták őket mindenhol. Bár Candice nagyon aranyos kislány volt. Millie és Harry első alkalmát is szépen írtad le. :) Roger pedig még mindig egy undorító alak.
Puszi :)